Látószervünk: a szemgolyóból és a járulékos alkotórészekből áll.
A szemgolyó: nagyjából gömb alakú képződmény, aminek három rétegből álló külső fala van, a belsejében hígabb állománnyal.
A szemgolyó falának külső rétege a fehér, rostos tömött ínhártya /sclera/, amibe elől az erősebben domború átlátszó szaruhártya /cornea/ van beleiktatva az óraüveghez hasonlóan.
A középső réteg: az érhártya bőséges vérérhálózattal.
Az érhártya elől a szaruhártya területén: függőleges állású szabad lemezzel, a szivárványhártyával végződik. Ennek közepén kerek nyílás, a pupilla /szembogár/ van.
A belső réteg: a finom recehártya /retina/, már az idegrendszerhez tartozik. Fényfelfogó idegvégződésekből, idegsejtekből és idegrostokból áll. Az idegrostok összeszedődve a látóideget alkotják, ezek a szemgolyót elhagyva az agyvelőbe futnak.
A szemgolyó belsejében: a szaruhártya és a szivárványhártya közti térben, a szemcsarnokban, majdnem víztiszta folyadék van. A szivárványhártya mögött helyezkedik el az átlátszó, rugalmas szemlencse. A szemgolyó belsejének legnagyobb részét a szemlencse mögött az igen lágy, kocsonyaszerű üvegtest tölti ki.
A szemgolyóval kívül összefüggő képletek: a szemgolyó védelmét / szemhéjak, pillaszőrök, szemöldök, könnytermelő és levezető készülék / és a szemgolyó mozgatását / szemmozgató izmok / szolgálják.
A hogyan, működik szem a szem:
Valamely tárgyból kiinduló fénysugarak a szaruhártyán, csarnokon, szemlencsén és az üvegtesten keresztül jutva az ideghártyára kerülnek, ahol a tárgy fordított állású képe keletkezik. Ez ingerületként hat az idegvégződésekre, amikből az ingerületet az idegrostok az agyvelőbe vezetik, ahol a látásérzet keletkezik. A jó látáshoz szükséges, hogy az ideghártyán éles kép keletkezzék.
A szemlencse domborúságának megfelelő változása teszi lehetővé, hogy a különböző távolságban levő tárgyakról mindig éles kép jöjjön létre. Ezt nevezzük a szem alkalmazkodó képességének. A szemgolyó belsejébe kerülő fény mennyiségét a szivárványhártya szabályozza olyan módon, hogy túl sok fény esetén szűkíti a pupillát, gyenge megvilágításban pedig kitágítja a pupillanyílást.