Tag Archives: tünetei

Lábszárfekélyek kezelése

 

Ha véletlenül megvágjuk az ujjunkat, általában nem esünk kétségbe, hisz a seb hamarosan beforr: A gyors gyógyulás annak köszönhető, hogy a károkat helyreállító sejtek, az ezek működéséhez szükséges oxigén és tápanyagok hamar megérkeznek a baleset helyszínére. Ha mégsem érkeznek meg, akkor a seb nem hogy nem gyógyul, de mérete még növekedhet is. Ez történik a lábszárfekély kialakulásánál is.

A lábszárfekély kialakulásának oka legtöbbször valamilyen vénás elégtelenség, például a visszeresség. Ilyen esetekben a már tágult, kanyargós lefutású visszerekből az izompumpa nem képes az elhasznált vért a szív felé továbbítani, és rendszerint a visszafolyást gátló vénabillentyűk sem töltik be tökéletesen a szerepüket, aminek következtében a vér pangani kezd az erekben, sőt időnként visszafelé is folyik. Nő a lábszár bőrének hajszálereiben a nyomás, romlik a bőr szöveteinek tápanyag és oxigén ellátása, ami hosszabb távon a regenerálódó képességét is negatívan befolyásolja. Ilyenkor általában már elég egy apró sérülés is ahhoz, hogy a seb helyén súlyos fekély kezdjen kialakulni.

Tünetek:

A lábszárfekély leggyakrabban az alsó lábszáron, a bokák környékén jön létre, ami nem véletlen, hisz innen kell a legnagyobb utat megtennie az elhasznált vérnek a szívig. A vénás elégtelenség kialakulásának kezdetén még nem sok minden érezhető, csupán apró seprő vénák jlennek meg az alsó lábszáron, illetve megduzzadhat az Achilles-ín két oldala.

Ezt követően jön az Ún. „nyugtalan láb” tünet együttes, bizsergő lábfej, lábikragörcs, majd apró , érzékeny pirosas foltok jelenhetnek meg a lábszáron. A következő stádiumban a már rendszeresen visszatérő viszketésérzet mellett kékeslilás, barnás foltok jelennek meg a mindinkább elvékonyodó és fényessé váló bőrön, amit bevérzések és a vizenyők kialakulása kísér.
A folyamat végén az állandósuló lábdagadással és fájdalomérzettel és fájdalomérzettel párhuzamosan egy jelentéktelen kis sérülés nyomán kialakul a nehezen gyógyítható fekély. A folyamatosan nyílt seb a baktériumok és más kórokozók számára kiváló behatolási kaput jelent, ami a legkülönbözőbb szövődmények kialakulásához vezethet. Nem ritkák a következményes orbánc vagy egyéb baktériumok okozta fertőzések, amelyek súlyos esetben a csontig is hatolhatnak, de előfordulhat vérmérgezés éppúgy, mint a régóta fennálló lábszárseb esetén a laphámrák.

Kezelés:

Ha már megtörtént a baj, az egyik első teendő a szövetek vérellátásának a helyreállítása. Ebben a különböző keringést javító gyógyszerek szedése és a visszerek működését normalizáló rugalmas pólyák vagy harisnyák lehetnek segítségünkre, és nagyon fontos a kialakult sebek körültekintő ellátása is.

A felülfertőzések megakadályozása, a hámosodási folyamatok elősegítése érdekében a régóta használt módszerek /fertőtlenítő, hámosító kenőcsök, borogatók, sebhintőporok stb./ mellett az utóbbi időben egyre népszerűbbek a többfázisú kötszerek, amelyek alkalmazása során a különböző gyógyulási szakaszba lépő sebeket az állapotuknak leginkább megfelelő kötszerrel kell befedni. Ezek között az ún. nedves sebkötözőszerek, amik védelmet nyújtanak a külső ártalmakkal szemben /kórokozók, szennyeződések, mechanikai hatások/, biztosítják a sebgyógyuláshoz az optimális hőmérsékletet, páratartalmat, ezenkívül a sebgyógyulást elősegítő, megfelelő mennyiségű sebváladék sebfelszínén tartását kell, hogy biztosítsák. Hatalmas előnye ezeknek a kötszereknek, hogy a gyógyulás természetes folyamatába nem beleavatkoznak, hanem felgyorsítják azt, ráadásul nem kell naponta többször cserélni a kötés, a kezelés egyszerűbbé, kényelmesebbé válik.

Amit a visszerekről tudni kell

 

Sajnos itt is igaz, hogy a hölgyeknél gyakoribb a visszér mint az uraknál.Sok ember életét keserítik meg a lábakon girbe-gurba utakon szaladgáló, kitüremkedő visszerek, nem csupán esztétikai szempontból kívánatos az eltüntetésük, hisz egy teljes munkával telt nap után a visszérproblémákkal küszködő lába görcsöl, fáj, aludni is alig lehet tőle.

A keringés során a lábak felől a szívbe is vissza kell juttatni a vért. A visszafelé áramoltatás azonban nem egyszerű feladat, hisz a vért a nehézségi erővel szemben, alulról felfelé kell szállítani. Azt, hogy az elhasznált vér ne csordogáljon vissza az erekben, apró billentyűk akadályozzák meg. Ha ezek a billentyűk nem működnek megfelelően, akkor a vér áramlása leromlik, és bizonyos hányada pangani kezd a vénákban. Az erekben a belsőnyomás egyre fokozódik, az érfal ennek következtében kitágul, és egyre több vizet enged át a kötőszövetekbe. A kötőszövetbe kerülő folyadékot ismerjük duzzanatokként.

Minden negyedik ember érintett

A visszér problémák az ország lakosságának negyedét érintik, ezen belül a komoly panaszokat is okozó krónikus vénás elégtelenségben a betegek 5 %-a szenved, 1 %-kuknál pedig lábszárfekély is fennáll. A lábszárfekélyes betegeknél a betegség rendszerint tartós munkaképtelenséget okoz, sok esetben súlyos egészségkárosító, életveszélyes szövődmények is felléphetnek. Kialakulásukban nagy szerepe van az öröklött hajlamnak. Ennek ellenére nem mindenkinek lesznek visszerei, akinek hajlama van rá, illetve nemcsak azoknak lehetnek, akik örökölték a hajlamot. A visszerek nagyobb valószínűséggel alakulnak ki, ha valaki elhízott, tartós székrekedése van, ha az izmai gyengék, illetve, ha olyan a munkája , hogy az ideje nagy részét íróasztal mellett vagy egyhelyben állva tölti.

A magas sarkú cipő is gátolja az izompumpa működését. Az örökletes tényező /gyenge kötőszövet/ valójában mindkét nemnél meglehet, általában mégis a nők hajlamosabbak rá. Ennek az az oka, hogy a női hormonok lazítják a kötőszöveteket. A terhesség során nagyobb a terhelés, és a hormonháztartás is megváltozik, amitől romlik a vénás keringés. A terhesség alatt kialakuló visszér is elég gyakori, ugyanis a szervezet a – szülést megkönnyítendő – kötőszövet lazító hormonokat kezd termelni. Ezzel párhuzamosan a vénák falai rugalmasabbakká vállnak, ezenkívül növekszik a szállítandó vér mennyisége kb. 20%-kal. A méhben növekvő magzat is egyre nagyobb nyomást gyakorol a hasi vénákra, aminek következtében a hasi vér megreked, a visszerek állapota romlik. Ilyenkor a problémák megelőzésére ma már kompressziós harisnyát javasolnak.

Hogyan előzhető meg a visszeresség?

Az izompumpa megfelelő működéséhez fontos, hogy ne hanyagoljuk el a mozgást. A legkedvezőbb hatásúak a kocogás, úszás, biciklizés, vagyis elsősorban a kitartást igénylő sportok.

Kneipp kúra: kedvezően hatnak a vénás keringésre a hideg-mekleg vizes lábfürdők, a víztaposás.
A helyes táplálkozás megvéd a súlyfelesleg kialakulásától, ugyanakkor javítja a vér áramlási jellemzőit, ugyanis a zsír és a fehérjetelített vér sűrűbb, így nehezebben kering. Lehetőleg több rostos és lédús ételt együnk, és inkább csökkentsük étrendünkben a húsok és a zsiradékok arányát.

Bő folyadék bevitel: napi 2,5 – 3 liter. Ez lehet gyógytea, víz, hígított gyümölcslé, mert a szeszes italok amúgy sem egészségesek.

A rendszeres székletürítést a rostdús étrenddel is elősegíthetjük. A székrekedéskor erős hasprés kedvezőtlenül befolyásolja a vénás vér elfolyását.

A magas sarkú cipők által természetellenes tartásba kényszerített láb görcsös izmai kevésbé képesek a megfelelő izompumpa működtetésére. Inkább ne hordjunk 3-4 cm-nél magasabb sarkú lábbelit!

A szénsavas pezsgőfürdő, vénagimnasztika segítenek aktiválni a vénás és nyirokkeringést, sokat enyhítenek a panaszokon.

Az agyag és gyógyföld-pakolás ödéma és gyulladáscsökkentő hatású.
Ha csak tehetjük polcoljuk fel a lábainkat. Kerüljük a keresztezett és a térdben hajlított lábtartást, és a tartós ácsorgást.

Ha mégis olyan helyre kell mennünk, ahol elkerülhetetlen a hosszas üldögélés vagy ácsorgás, inkább vegyünk fel gumiharisnyát.

Hatékonyan csillapítható a fájdalom, a lábduzzadás, az enyhébb gyulladás vény nélkül kapható készítményekkel is. A kenőcsök, a gélek azonnal enyhítik a fájdalmat és hűsítik a felületet. /pl. Lioton 100 000 gél, kellemes illatú, gyorsan felszívódik, nem hagy foltot /.

A szélütés vagy más néven agyvérzés

 

Szélütéskor az agyi erekben történik az érelzáródás, ennek következtében az agyi vérnyomás kóros mértékben csökken, az agy egyes részeinek vérellátása megszűnik /agyi infarkus/ vagy vérzés lép fel / agyvérzés /, melynek következtében az agy egyes részei elhalnak. Sokan csak az agyvérzést ismerik, annak ellenére, hogy az agyi infarktus közel négyszer gyakrabban fordul elő.

A szélütés kockázati tényezői:

dohányzás,
túlzott alkohol fogyasztás,
szájon át szedett fogamzás gátlók, fizikai aktivitás hiánya,
túlsúly,
cukorbetegség,
magas koleszterinszint, magasvérnyomás-betegség,
egyes szívbetegségek, korábbi szívinfarktus, korábbi szélütés,
öröklött hajlam.

Mik a szélütés és az átmeneti agyi keringészavar figyelmeztető tünetei?

Az arc, kar, vagy a láb főleg egy oldali, hirtelen fellépő gyengesége vagy érzéketlensége.
Hirtelen jelentkező zavartság, a beszéd, vagy a beszéd megértésének a zavara.
Hirtelen fellépő egy vagy kétoldali látászavar. Hirtelen járás zavar, szédülés, az egyensúly vagy a tájékozódási képesség elvesztése. Ismeretlen eredetű, hirtelen jelentkező, kínzó fejfájás.

A tünetek lehetnek múló jellegűek, együtt és külön-külön is előfordulhatnak. Kimagaslóan sok szélütést észlelnek reggel 8 és 10 óra között, lényegesen többet, mint az éjszakai órákban.
A szélütés kezelésének legfontosabb tényezője az idő, ha a stoke-centrumba 3 órán belül beszállítják a beteget, felállítják a diagnózisát és megkezdik a szakszerű kezelését, akkor azt követően életkilátása és életminősége jelentősen javul. A diagnózis és a kezelés első lépései már a mentőkocsiban megkezdődnek. A szélütés-centrumban megfelelő műszerek, kidolgozott vizsgálati módszerek segítik a pontos diagnózis felállítását és korszerű gyógyszerek a trombus oldását.

A szívinfarktusról


Szívinfarktus esetén a szív izomzata oxigénhiány következtében sérül meg vagy hal el amiatt, hogy a szív izmaihoz vért /és ezáltal oxigént/ szállító érbe jutott vérrög megakadályozza a szív vérellátását. Ez közvetlen életveszélyt jelent, azonnali kezelésre van szükség. Ha a beteg néhány órán belül kezelésre kerül, akkor van esélye arra, hogy a szív izomzat nem hal el.
Nagyon fontos tehát a fenyegető tünetek ismerete, hogy időben tudjuk hívni az orvost, mentőt!

Mik a szívkoszorúérgörcs és a szívinfarktus figyelmeztető tünetei?

Szívtájon jelentkező, néhány percnél tovább tartó vagy megszűnő, majd visszatérő fájdalom.
Bal karba, illetve hátba, nyakba, állkapocsba vagy gyomortájba sugárzó fájdalom vagy zsibbadás.

Szapora légvétel, amely megelőzi a mellkasi panaszokat, de vele együtt is jelentkezhet.
Kísérő tünetként hideg verejtékezés, hányinger, szédülés jelentkezhet.

Az Irritábilis Bél Szindróma /IBS/, amitől százezrek szenvednek


Mindennapi életünk alapvető része a táplálkozás, illetve a salakanyagok kiürítése. A tápcsatorna rendkívül bonyolult, hormonális és idegi szabályozás alatt álló, sokrétű feladatot ellátó szervrendszer, amit sajnos több betegség is érhet. Ezek közé tartozik az „Irritábilis bélszindróma”/ingerlékenység, betegesen fokozott érzékenység/, amit az orvosi szaknyelv IBS-nek rövidít. Ezt a betegséget az ún. „Funkcionális” bélbetegségek közé soroljuk, ami azt jelenti, hogy nem szervi, vagyis nem „Organikus” elváltozásról van szó, hanem működésbeli eltérésről. A betegség hátterében tehát szervi rendellenesség nem mutatható ki.

Az IBS az egyik leggyakoribb megbetegedés. Egyes adatok szerint a felnőtt lakosság 15-25 %-át érinti. Mivel a kórkép nem egységes , a tünetek lehetnek enyhék, előfordulhatnak tünetmentes periódusok is, így a betegek 70%-a orvoshoz nem vagy csak alkalomszerűen fordul. Ez részben azzal is magyarázható, hogy ez a betegség gyakorisága ellenére alig ismert, ezért a kellemetlen tüneteket a betegek házilag próbálják megoldani. Sok esetben szégyellik a problémát.

Gyakran érinti a nőket. Kezdete általában a fiatal felnőtt korra tehető, és sokszor évtizedekig tart. A panaszok lehetnek állandóak, és lehetséges, hogy periodikusan, rövidebb-hosszabb tünetmentes szakokkal váltakozva jelentkeznek. A beteg életminőségét mindenképpen rontják, sőt ennek mértéke olyan nagyfokú is lehet, hogy a mindennapi életet, a munkát jelentősen megnehezítik. Igen gyakori a súlyosabb betegségektől, elsősorban a rosszindulatú daganatoktól való félelem a tünetek észlelésekor.

Milyen okokra vezethető vissza az IBS?

A vékony és vastagbélben a béltartalom továbbítását a bélfal körkörös és hosszanti simaizomzata végzi. Ez, bonyolult hormonális és idegi szabályozás alatt áll, és teljesen egészséges és panaszmentes emberek esetében is előfordul, hogy valamilyen tényező ezt a működést megzavarja. Az IBS-ben ennek a működésnek tartós zavara áll fenn, és a bél fokozott érzékenysége, a betegség elnevezésében is szereplő „irritábilitás” jellemző.

Ezekben a betegekben a normális bélműködéssel járó mozgások is fájdalomérzetként jelentkeznek. Megváltozik a fájdalomérzés jellege is, a központi idegrendszeri feldolgozása is zavart szenved. Alacsonyabb a beteg ingerküszöbe, a kisebb ingereket is fájdalomként éli meg. A betegség gyakori tüneteként jelentkező puffadás hátterében előfordulhat fokozott gázképződés, de sokszor a normálisan képződött gázmennyiség is fájdalmat okozhat.

A stressz, a konfliktusok a fennálló panaszokat tetézik. A tünetek kialakulásában szerepet játszik a családi hajlam is. Megfigyelték, hogy az IBS-ben szenvedő betegek esetében a kora gyermekkorban átélt élmények befolyásolhatják a betegség felnőttkori kialakulását, az IBS betegek utódaiban gyakori a hasonló panaszok kialakulása. Tapasztalatok szerint a betegek többségében egyéb pszichés eltérések, alvászavar, depresszió, pánikreakciók, sőt néha súlyosabb pszichiátriai megbetegedések is gyakrabban előfordulnak. Ezek sem a betegség okai, inkább társult betegségek.

Az IBS alapvető tünetei:

Dominálóan hasmenés
Dominálóan székrekedés
Dominálóan hasi fájdalom

Normálisnak fogadjuk el a napi 3-tól heti 3-ig történő székletürítések számát,ami az egyén számára megkönnyebbülést hoz, a széklet sem keménynek, sem hígnak nem mondható. Az IBS-re jellemző, hogy a köldök körüli, húzó, kellemetlen vagy sokszor nehezen körülírható hasi fájdalom mellett székrekedés vagy hasmenés, illetve a kettő váltakozása lép fel.
Ha hasmenése van a betegnek, akkor az általában reggel jelentkezik, egym
ás után több alkalommal is van széklet, sokszor parancsoló székürítési ingerrel jár, és nem ritkán a széklettel nyák is ürül. Véres széklet nem fordul elő!

A székrekedés esetén nehezen ürülő, bogyós széklet jellemző. A székelés megkönnyebbülést nem hoz. Rendkívül gyakori a puffadás, teltségérzés, a bélkorgások. A betegek láztalanok, testsúlyúk nem csökken, sőt általában híznak is. A tünetek nem zavarják az éjszakai nyugalmat, azok a délutáni és kora esti órákban erősödnek inkább.

A kávé, az alkohol, a csokoládé, a túl fűszeres vagy zsíros ételek fokozhatják a tünetek megjelenését, de sok esetben az egyes betegeknél ugyanaz az étel egyszer a panaszok forrása, máskor az ellenkezője, tehát jól esik.

A hasi panaszok mellett alvászavarok jelentkezhetnek, keveset és rosszul alszanak, fáradtan ébrednek, levertek, feszültek. Gyakori a fejfájás, szívdobogásérzés megjelenése, ezenkívül vizelési panaszok.

Az IBS kezelési lehetőségei:

A betegség tünetei enyhíthetőek, de nem múlnak el teljesen, a betegség kiújulásával számolni kell.

Fájdalom esetén a görcsoldó hatású szerek használhatóak.
A szorulásos betegek számára a széklet tömegét növelő anyagok /búzakorpa, cellulóz/, illetve a hashajtó szerek közül a keserűsós vizek ajánlhatóak.
A hasmenéses betegeknek a loperamid szerek váltak be a legjobban / a búza korpa itt is hatásos/.

Étrendi, életmódbeli tanácsok:

A rendszeresség, a rendszeres étkezés segíthet, minednkienek.
Az erős fűszerek, alkoholok, kávé, állati zsiradék csökkentése.
Rossz hatású a dohányzás is.

A búzakorpa rendszeres fogyasztása segít megelőzni a vastagbél-daganatok kialakulását is. A búza vagy zabkorpa helyettesíthető a müzlikkel is. Igen fontos a rendszeres testmozgás, hosszabb séta, futás, úszás, esetleg kerti munka is lehet.

Google PageRank