A huszadik század nagy influenzajárványai Ázsiából, elsősorban Kínából indultak ki. Az első világméretű influenzajárvány 1918-19- ben tört ki., és több áldozatot szedett, mint a világháború. Ennek a járványnak azért volt ilyen nagy hatása, mert a kórokozó addig ismeretlen volt az emberi szervezet számára. Valószínűleg a sertések szervezetében tenyésző influenza vírus kereszteződött egy emberi vírussal.
Az influenza azért fertőz meg újra és újra rengeteg embert, mert rendkívül gyorsan változik a kórokozója. A folyamatos mutációk miatt jönnek létre évente ismétlődő kis járványok, a súlyos világjárványok pedig akkor, amikor a vírus fehérjéi hirtelen megváltoznak, és egy egészen új altípus jelenik meg, aminek még nem ismert az ellenszere.
Az influenzavírusok cseppfertőzéssel terjednek, ezért védekezni kell a járványok idején gyógyszertári szájmaszk viselésével lehet.
A médiákból hallottuk, hogy 1997-ben merült fel először, hogy a madárinfluenza előbb-utóbb az emberekre is veszélyes lehet. Sőt azt is hallottuk, hogy Magyarországon sikerült elsőként kifejleszteni oltóanyagot a madárról emberre terjedő kórokozó ellen, ezt a szárnyasokkal foglalkozó személyek meg is kaphatják.
Ha a humán és madár vírus azonos gazdaszervezetben találkozik, és géncsere történik, az új kórokozó már emberről emberre terjedhet tovább. Hála az égnek, még ilyen géncsere eddig még nem jött létre. Az eddigi megbetegedések során a betegség csak állatról emberre terjedt, emberről emberre még nem.
A madárinfluenza tünetei azonosak az eddig ismert influenza tüneteivel. Izomfájdalmak, köhögés, torokfájás, magas láz, súlyos esetben tüdőgyulladás, légzési, keringési elégtelenség következik be.
Eddig madárinfluenzában csak azok fertőződtek meg, akik szoros kapcsolatba kerültek beteg szárnyasokkal. Közvetlenül érintkeztek a fertőzött madár testnedveivel, esetleg belélegezhették az ürülék porát. Szakemberek szerint azonban a megfőzött és megsütött szárnyasok nem fertőznek!