Vigyáz rá, mint a szeme világára – mondják, ha valaki nagyon félt valakit, valamit. De vajon a szemünkre tényleg úgy vigyázunk–e , ahogy megérdemli?
Sokan naphosszat számítógép előtt ülnek, vagy apró betűs szövegeket böngésznek soha el nem fogyó papírhalmokon. Aztán este pihenésképpen tovább gyötrik a szemüket a tévé bámulásával, gyenge világításnál való olvasással.
A strandokon is kevesen vesznek fel szemüveget, amikor a tűző napon süttetik magukat. Ráadásul az emberek gyakran az ár vagy a forma, márka alapján választanak napszemüveget, és figyelmen kívül hagyják, tényleg megfelelően véd-e a káros hatások ellen.
Kevés odafigyeléssel sokat tehetünk a szemromlás, a szemkárosodás ellen.
Az emberi szem alapvetően a távolnézésre van „hangolva”, így fárasztja a közel nézés. Amikor az olvasó távolságra /20-25 cm-re/ nézünk vele, komoly munkát végeznek a szemizmok. Hiába sok a feladat, ha szem fárad, pihentessük néhány percig, hunyjuk le vagy nézzünk távolra, jártassuk körül a szobában.
A számítógép előtt végzett munka köztudottan nagyon igénybe veszi a szemet, és sokféle problémát okozhat. A fáradt szem egyre kevésbé lát élesen, ezért az ember ösztönösen egyre közelebb hajol a képernyőhöz. Ezzel azonban még inkább megerőlteti a szemét, és hamarosan bekövetkezik a látásromlás. A képernyőnek ezért legalább kartávolságnyira kell lennie.
Aki olvasó szemüveget hord, ne használja a számítógéphez. A monitorhoz 70-80 cm-re beállított szemüvegre van szükség, míg az olvasószemüvegek 25 cm-en adnak éles képet.
Monitornézés közben kevesebbet pislogunk a szokásosnál, ezért ilyenkor nem előnyös a kontakt lencse viselése.
Magyarországon negyven év felett a népesség egyharmada szenved szemszárazságtól. Főleg a civilizációs ártalmak okozzák: a légkondicionálás, a légszennyezettség, a kevés alvás. Az ilyen szem védelmében elengedhetetlen a patikában vény nélkül kapható műkönny használata.